|
2.
Szakmai alapelvek
2.1
A program háttere
A megyei
szintű közművelődési feladatellátás elmúlt évi átszervezése
következtében megszűntek a közművelődési decentrumok. Ezzel
megszűnt e szerveződés azon a funkciója is, amelyben a
megyében dolgozó kollégák rendszeres és jól szervezett
szakmai eszmecseréjét tette lehetővé. Ez nem csupán a
rendszeres találkozás lehetőségét szüntette meg, hanem
bizonyos fajta „továbbképzés” lehetőségét is elvonta.
A pályázó
szervezet a felmerülő igényekre reagálva egy, két elemből
álló folyamatosan működő szakmai együttműködést segítő és a
népművelők felkészültségét támogató rendszert kíván útjára
indítani. Ez egyrészt a közös feladatok megoldása kapcsán
közétett információk és tapasztalatok formájában
valósulhatna meg. Másrészt támaszkodna a formális és nem
formális ismeretekeket feldolgozó továbbképzési rendszerre.
2.2 A program elemei:
-
Borsod-Abaúj-Zemplén megyei közművelődési szakmai
műhely.
-
Vezetői
tréningek.
-
A rendszeres
évi tapasztaltcserék lebonyolítása.
2.3
Általános cél
A
programsorozat általános célja a megyében dolgozó népművelők
szakmai együttműködésének támogatása. Alkalmak teremtése a
tapasztalatok és információk cseréjére. A folyamatos szakmai
fejlődés biztosítása. A népművelői munka ezen belül a
vezetői tevékenység hatékonyságának növelése.
2.4 A program során alkalmazott
szakmai alapelvek a következők.
-
Hozzáférhetőség.
A kis településeken dolgozó kollégák számára gyorsan és
könnyen elérhető tudás nyújtása. Az itt dolgozó kollégák
jellemzője, hogy egyszerre több feladatot is ellátnak,
sok esetben nem is főállású foglalkoztatottak. Mind a
nagyobb távolságra való utazás, mind pedig a hosszabb
idejű távollét gondot okoz számukra. Így az időszerű
ismeretek nyújtása a munkahelyükhöz közel valósítható
meg hatékonyan, oly módon, hogy az lehetőleg egy
munkanapon belül lebonyolítható szervezést jelentsen.
Ugyanakkor az itt használt tananyagok az interneten is
hozzáférhetőek legyenek.
-
A napi gyakorlatban használható
praktikus ismeretek nyújtása.
A munkafeladatok környezetének gyors változásai
mindenképpen olyan ismeret csomagok összeállítását
szorgalmazzák, amelyek gyorsan reagálnak a változásokra,
illetve a lehető leggyorsabban integrálhatóak a napi
munkában Ennek érdekében szükséges a folyamatos
tananyag-fejlesztés, aktualizálás.
-
Nem formális ismeretek bevonása egy
képzésbe.
A napi munka során rengeteg olyan ismeret halmozódott
fel a megyében dolgozó szakemberek körében, amelyet
„közkincsé” tenni szükséges. A megszerezett gyakorlati
tudás formalizálását két módon érjük el képzési
programunkban. Egyrészt: az ismeretek rendszerezése,
formális tananyaggá formálása. Másrészt pedig olyan
képzési módszertan használata, amely a hallgatók aktív
közreműködésével vonja be a tapasztalatokat a képzési
folyamatba.
Pályázatunk tárgya az 1-es és 2-es
pontban megfogalmazott tevékenységek beindítása, ez első
találkozásai alkalmak megteremtése, az első képzési
programok lebonyolítása 2008. márciusáig.
3. A
támogatandó tevékenység elemei
3.1: a
borsod-abaúj-zemplén megyei népművelők szakmai műhelye első
két programja
3.1.1 A programok:
-
2008. december
szakmai fórum és a közművelődés jelenlegi helyzetének,
aktuális kérdéseinek áttekintése.
-
2009. február
továbbképzés a szakma által preferált tematikával.
3.1.2. A
szakmai műhely közvetlen célja:
-
A közművelődési intézmények szakembereinek információ
cseréjének és együttműködésének konkrét erősítése. A 2009
évi programok előzetes egyeztetése.
-
A kollégák szakmai ismereteinek bővítése az általuk
kiválasztott tematikákban.
3.1.3. A
szakmai műhely hosszú távú célja:
-
A szakmai együttműködés informális elemeinek
erősítése.
-
Az egymás iránti bizalom erősítése.
-
A szakmai identitástudat erősítése.
3.1.4. Célcsoport: A
közművelődési intézmények szakemberei. Egyesületi és nem
egyesületi tagok. A program nyitott a más szervezetekben
dolgozók (civilek) számára is. Tervezett létszáma
alkalmanként 20-25 fő.
3.1.5.
Várható eredmények, indikátorok:
-
Output: 20-25 szakember képzése az általuk
kiválasztott tematika szerint.
-
Hatás: A program fenntartása során hosszú távú
fejlesztést, tartós eredményt ígér, hiszen az itt tanult
ismeretek révén az egyén képessé válik áttekinteni a szakma
éppen legaktuálisabb kérdéseit. Képessé ás folyamatosan
alkalmassá válnak a magszintű együttműködés fenntartására.
3.1.6. A
tematikák kidolgozója és előadói, illetve moderátorok:
-
Stumpf Gábor – Wlasics-díja népművelő, közművelődési
szakértő, az egyesület elnöke
-
Sajó Attila: - az MMI és KL Észak-magyarországi
regionális Kulturális irodavezetője, közművelődési szakértő
-
Bordás István – közművelődési szakértő
3.1.7. Tematika és alkalmazott
módszerek, helyszín:
a.)
Az a.)
programpont esetében a közművelődést érintő aktuális
kérdések áttekintése egy összefüggő témaként. Várhatóan
felvetődő témák:
-
a TÁMOP és TIOP programok közművelődést érintő
projektinek jelenlegi állása,
-
a jövő évi várható hazai forrású pályázatok (NKA,
NCA, Közkincs)
-
a minőségbiztosítás bevezetése a közművelődésben
-
az ágazati irányítás aktuális kérdései.
Módszer:
előadás
A vita és
beszélgetés a felvetet témákról.
Módszer:
workshop.
A megyei
szakmai közösséget érintő 2009-es események előzetes
egyeztetése.
Módszer:
workshop.
Helyszín és
idő: 2008 december, Miskolc
b) A b) programpont esetében a
következő témalistából választhatnak a kollégák:
-
A kistelepülési művelődési intézmények pr és
marketing munkája a településen és a mikrotérségben
-
A helyi önkormányzatok közművelődési igazgatási
feladatai
-
A kistelepülési művelődési alapellátás a gyakorlatban
– könyvtáros és/vagy népművelő
-
A felnőttképzési tevékenység lehetséges megvalósítási
formái a közművelődési intézményekben, igények felmérése,
forrásszerzés, lehetséges módszertani megvalósítási formák
A témákat az előzetesen kiküldött lista
alapján lehet súlyozni és azokat a visszajelzéseknek
megfelelően építjük be a tematikába.
Módszerek: előadás, vita, csoportos
munka.
3.2. Egy,
háromnapos bentlakásos vezetői tréning
3.2.1 A
képzés indoklása:
A
közművelődési szervezetek hatékony működésének két
legfontosabb forrása a szervezeten belüli hatékony
munkaszervezés. Valamint az intézményi munkatársak, továbbá
a bedolgozó partnerek jó együttműködésnek megszervezése. A
hatékony idő és erőforrás gazdálkodás. Szintén
elengedhetetlen elem a jó érdekérvényesítő képesség. Mind
két tevékenység hatékony és jó vezetői képességekkel
rendelkező vezetők működését feltételezik.
Ezeknek az
elvárásoknak a ráadásul úgy kell megfelelni, hogy a napi
munkaterhelés erre viszonylag kevés idő áll rendelkezésre,
hiszen többnyire társadalmi tevékenységekről van szó. A
vezetői hatékonyság tehát fontos eleme lehet egy
közművelődési szervezet működésének.
3.2.2. A
képzés célja:
a
közművelődési intézmények vezető beosztású szakembereinek
tréningszerű felkészítése vezetői teendőiknek hatékonyabb
ellátására. A vezetési ismeretek és készségek
továbbfejlesztése.
A
játszma-tréning segít felfedni a vezetői munkát megnehezítő
pszichológiai játszmákat és így megszüntetni a visszaköszönő
zsákutcákat. Ezek tudatosítása révén lehetővé válik, hogy
automatikus programozásunkat “kézi vezérlésre állítva” jobb
döntéseket hozzunk életünk és munkánk apró és nagy
dolgaiban. Javítja a vezetők konfliktus kezelő képességét.
3.2.3.A
képzés célcsoportja és tervezett létszáma:
a
közművelődési szervezetek vezetői, beosztott vezetői 10-12
fő.
3.2.4. A
képzés tervezett időpontja és helye, időtartama:
2009.
február, Jósvafő. A tréning időtartama: 3 nap.
3.2.5. A
tematika kidolgozója és előadója:
Hajdú
Krisztina pszichológus
3.2.6.Várható eredmények, indikátorok:
-
Output: 10-12 vezető kiképzése az alább megadott
tematika szerint.
-
Hatás: A program hosszú távú fejlesztést, tartós
eredményt ígér, hiszen az itt tanult ismeretek révén az
egyén képessé válik külső segítség nélkül is saját
működésének objektív visszacsatolására, elemzésére és
korrigálására. Az intézményi belső szervezet hatékonyabb
vezérlésére. Az intézmények külső kapcsolatainak jobb
menedzselésre.
3.2.7.Tematika és alkalmazott
módszerek:
-
A tranzakció-elemzés gerincét képező
„személyiség-szerkezet” megismerése után a résztvevők
megtanulják felismerni és a „felnőtt” személyiség-szelet
irányítása alá vonni saját kapcsolati működésüket.
-
- Az itt tanult kapcsolati készségek segítségével
leépíthetik a konfliktust provokáló ún. „gyerek-én” és
„szülő-én” megnyilvánulásait, melyek jelentősen csökkentik a
vezetés hatékonyságát.
-
- A résztvevők saját tapasztalatai alapján sorra
vesszük a beosztott—vezető és a vezető—vezető kapcsolatok
tipikus pszichológiai játszmáit.
-
- E felismerések után eszközöket kínálunk a „felnőtt
”-kapcsolatvezetés megvalósításához, az igények és elvárások
„felnőtt—felnőtt” egyeztetéséhez.
A tréningblokkokat esetjátékok
videofelvétellel történő elemzése kíséri.
Módszer: tréning
|