Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Népművelők Egyesülete
Alapszabály
A Borsod-Abaúj-Zemplén
Megyei Népművelők Egyesülete 2004. március 3-án kelt
alapszabályának a 2004. június hó 15. napján kelt módosításokkal
egységes szerkezetbe foglalt hatályos szövege. ( A 2004.
június 15. napján kelt módosítás vastagított betűkkel írva )
A Borsod-Abaúj-Zemplén
Megyei Népművelők Egyesülete alakuló közgyűlésén alapszabályát a
következőkben állapítja meg:
Általános rendelkezések
1.
Az Egyesület neve: Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Népművelők
Egyesülete
Székhelye: 3950
Sárospatak, Eötvös út 6,
Működése
kiterjed Borsod-Abaúj-Zemplén megye egész területére.
Kiadásait
tagdíjakból, valamint természetes- és jogi személyek
adományaiból, átvett pénzeszközökből, pályázati és egyéb
támogatásokból fedezi.
Az Egyesület célja
2.
2.1. Az Egyesület önkéntesen létrehozott, önszerveződő szakmai
érdekvédelmi és érdekképviseleti közhasznú társadalmi szervezet.
Az Egyesület jogi személy.
2.2. Az
Egyesület célja: Összefogni a B-A-Z. megyében dolgozó
közművelődési szakembereket és munkájukat segítő egyéb
munkatársakat, részükre szakmai fórumot teremteni.
E cél érdekében
felvállalja, hogy segíti
-
a közművelődési szakemberek szakmai képzését,
továbbképzését;
-
az új lehetőségek, szakmai pályázatok megismertetését;
-
az új módszerek, közművelődési tevékenységformák
elterjesztését.
E célok
érdekében képzési, kulturális programok szervezésével,
tanácsadással, bemutató előadásokkal, kiadványok
megjelentetésével és terjesztésével segíti a közművelődési
szakmai tevékenységet a megyében.
2.3
Az egyesület önálló jogi személyként működik a közhasznú
szervezetekre vonatkozó szabályok szerint.
Az egyesület az 1997. évi CLVI. Törvény
4.§-ában meghatározott általános céljai megvalósítása érdekében
a./ kulturális tevékenységet,
b./ kulturális örökség
megóvására irányuló,
c./ nevelő, oktató,
képességfejlesztő, ismeretterjesztő
tevékenységet végez.
Az egyesület közhasznú szolgáltatásait a
tagságon kívül más is igénybe veheti.
Az egyesület
vállalkozási tevékenységet csak közhasznú céljainak
megvalósítása érdekében, azokat nem veszélyeztetve végez.
Az
egyesület gazdálkodása során elért eredményét nem osztja fel,
azt jelen alapszabályban meghatározott tevékenységére fordítja.
Az egyesület jelen alapszabálya
szerinti tevékenységének és gazdálkodásának legfontosabb adatait
a Miskolcon megjelenő Észak-Magyarország útján évente egy
alkalommal nyilvánosságra hozza.
Egyesületi tagság keletkezése, megszűnése
3.
3.1. Az Egyesület tagja minden olyan természetes személy, aki
az alapszabály rendelkezéseit magára nézve kötelezőnek
elfogadja, a belépési nyilatkozatot aláírja és kötelezettséget
vállal az egyesületi célok megvalósítása érdekében történő
közreműködésre és a tagdíj megfizetésére.
3.2. Az Egyesület pártoló
tagja lehet az a magyar és külföldi természetes- vagy jogi
személy, aki az Egyesület céljait elfogadja, adományaival,
szakmai és egyéb támogatásokkal segíti a munkáját, de abban
tagként nem kíván részt venni.
4.
Az
egyesületi tagság megszűnik a tag kilépésével, kizárásával vagy
halálával. Az Egyesület elnöksége kizárhatja azt a tagot, aki az
éves tagdíját két éven keresztül nem fizeti, vagy az alapszabály
rendelkezései ellen súlyosan vét.
5.
A
tagnak kilépését írásban kell közölni az Egyesület elnökével.
A tagok
jogai és kötelezettségei
6.
Az
Egyesület minden tagja azonos szavazati joggal rendelkezik, és
részt vehet az Egyesület működését érintő minden kérdésről
rendelkezni jogosult közgyűlés döntéshozatalában. A szavazati
jogát minden tag személyesen gyakorolhatja. Tisztségviselőül
bármelyik tag megválasztható.
7.
Az Egyesület tagja köteles a közgyűlési
határozattal meghatározott mértékű tagdíjat megfizetni;
javaslattételi, véleménynyilvánítási joga van; köteles
tevékenyen közreműködni az egyesületi célok megvalósítása és az
elnökség által meghatározott programok végrehajtása érdekében.
Az Egyesület szervei: közgyűlés és
tisztségviselők
8.
8.1. Az Egyesület legfőbb szerve a közgyűlés. A közgyűlés a
tagok összessége, amely az Egyesületet érintő minden kérdésben
dönthet. A közgyűlést az elnökség hívja össze. A közgyűlésre
minden tagot a napirend közlésével kell meghívni úgy, hogy a
meghívók elküldése és a közgyűlés napja között legalább hét nap
időköznek kell lennie. Évente egyszer rendes közgyűlést kell
tartani, és rendkívüli közgyűlést kell tartani, ha a tagok
egyharmada azt – a cél megjelölésével – igényli, vagy a
tisztségviselők bármelyike azt szükségesnek tartja.
A közgyűlés határozatképes,
ha a tagok 50 % + 1 fő jelen van. Ha a közgyűlés nem volt
határozatképes, az emiatt megismételt közgyűlés az eredeti
napirendben szereplő ügyekben a jelenlévők számától függetlenül
határozatképes. A megismételt közgyűlést az eredeti –
határozatképtelenség miatt elmaradt – közgyűlés időpontját
követően 10 napon belüli időpontra kell összehívni, amely
időpont az eredeti közgyűlés meghívójában is megjelölhető.
8.2. A közgyűlés – eltérő rendelkezés
hiányában – határozatait egyszerű szótöbbséggel, nyílt
szavazással hozza, szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata
dönt.
a./ A közgyűlés a tisztségviselőket
(vezetőket) titkos szavazással választja meg.
b./ A közgyűlés határozatait évenkénti
folyamatos sorszámozással kell nyilvántartani.
c./ A közgyűlés üléseiről a jelenlévő
tagok közül felkért tag vezeti a jegyzőkönyvet, melyet a
levezető elnök és a jegyzőkönyvvezető ír alá. A jegyzőkönyvnek
tartalmaznia kell az ülés helyét, idejét, az elhangzottak
lényegét, a döntéseket szószerint, valamint a döntést támogatók
és ellenzők arányát.
A jegyzőkönyvet az ülést követő 30 napon
belül el kell juttatni az elnökség és a Pénzügyi Ellenőrző
Bizottság – a közgyűléstől távolmaradó tagjainak-, valamint a
határozatot annak, akire nézve az döntést tartalmaz.
d./ Az egyesület elnöke köteles
gondoskodni olyan nyilvántartás vezetéséről, amelyből az
elnökség döntésének tartalma, időpontja és hatálya, illetve a
döntést támogatók és ellenzők számaránya, (ha lehetséges
személye) megállapítható.
e./ Az elnökség határozatait és az éves
beszámolót, valamint a közhasznúsági jelentést bárki
megtekintheti az elnökség tagjainál – velük történt időpont
egyeztetést követően azokból saját költségére másolatot
készíthet.
f./ Az egyesület működéséről,
tevékenységéről, gazdálkodásáról szóló beszámolót, a
közhasznúsági jelentést évente legalább egy alkalommal közzé
kell tenni egy megyei lapban.
g./ Nem lehet az elnökség tagja, aki
ga./ Az egyesülettel egyező, vagy ahhoz
hasonló tevékenységet folytató társadalmi szervezet vezető
testületének tagja,
gb./ A közhasznú szervezet megszűntét
követő két évig nem lehet az egyesület elnökségének tagja, aki
olyan közhasznú szervezetnél töltött be – annak megszűnését
megelőző két évben legalább egy évig – vezető tisztséget, amely
az adózás rendjéről szóló törvény szerinti köztartozását nem
egyenlítette ki.
h./ Az egyesület éves beszámolóját az
elnök és az alelnök készíti el, majd az elnökség és a Pénzügyi
Ellenőrző Bizottság véleményezése után a közgyűlés vitatja meg
és fogadja el.
Az elnökség határozathozatalában nem
vehet részt az elnökségnek az a tagja, aki vagy akinek közeli
hozzátartozója a határozat alapján
ha./ kötelezettség vagy felelősség alól
mentesül, vagy
hb./ bármilyen más előnyben részesül,
illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt.
i./ Az egyesület a felelős személyt, a
támogatót, valamint a támogatók hozzátartozóját – a bárki által
megkötés nélkül igénybe vehető szolgáltatások kivételével – cél
szerinti juttatásban nem részesítheti.
j./ Az egyesület minden év március
elsejéig költségvetést fogad el és tevékenységéről az elnök éves
beszámolót készít, melyet az elnökség és a Pénzügyi Ellenőrző
Bizottság véleményezését követően a közgyűlés fogad el.
Az egyesület az éves beszámoló
jóváhagyásával egyidejűleg közhasznúsági jelentést készít,
melynek tartalmaznia kell
-
a számviteli beszámolót,
-
az esetleges költségvetési támogatás felhasználását,
-
a vagyon felhasználásával kapcsolatos kimutatást,
-
a cél szerinti juttatások kimutatását,
-
a központi költségvetési szervtől, az elkülönített állami
pénzalaptól, a helyi önkormányzattól, a kisebbségi települési
önkormányzattól, a települési önkormányzatok társulásától, az
egészségbiztosítási önkormányzattól és mindezek szerveitől
kapott támogatás mértékét,
-
az egyesület tisztségviselőinek nyújtott juttatások
értékét és összegét,
-
a közhasznú tevékenységről szóló rövid tartalmi
beszámolót.
k./ Az egyesület működésének
szolgáltatásainak igénybevételére vonatkozó szabályok:
-
az egyesület által szervezett események, kulturális
rendezvények, versenyek, stb. bárki által a tagsággal azonos
feltételekkel látogathatóak,
Kizárólag a közgyűlés hatáskörébe
tartozik a tisztségviselők és képviselő szervek megválasztása,
az éves beszámoló, az éves közhasznúsági jelentés és az éves
költségvetés elfogadása, az alapszabály jóváhagyása és
módosítása, az Egyesület más egyesülettel való egyesülésének,
illetőleg feloszlásának kimondása. Az alapszabály módosításához
és az Egyesület feloszlásának (egyesülés, megszűnés)
kimondásához a tagok összessége kétharmadának szavazata
(minősített többség) szükséges.
A Pénzügyi Ellenőrző Bizottság
1./ A közgyűlés az egyesület
tevékenységének, gazdálkodásának, illetve az elnökség és az
elnök munkájának ellenőrzésére 3 tagú Pénzügyi Ellenőrző
Bizottságot választ.
2./ A Pénzügyi Ellenőrző Bizottságnak
nem lehet tagja, aki
a./ az elnökség tagja,
b./ az egyesülettel a megbízásán kívül
más tevékenység kifejtésére irányuló munkaviszonyban vagy
munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll,
c./ az egyesület közhasznú cél szerinti
juttatásából részesül – kivéve a bárki által megkötés nélkül
igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatásokat,
d./ az a./- c./ személyek
hozzátartozója,
3./ A Pénzügyi Ellenőrző Bizottság az
egyesület egész tevékenységére vonatkozóan folyamatos
ellenőrzést végez. Ennek során:
a./ az egyesület elnökétől, alelnökétől
és elnökségi tagjaitól jelentést, tájékoztatást kérhet,
b./ az egyesület könyveibe és irataiba
betekinthet, azokat megvizsgálhatja,
c./ az elnökség ülésein tanácskozási
joggal részt vehet,
d./ a Pénzügyi Ellenőrző Bizottság
köteles az intézkedésre jogosult szervet tájékoztatni és annak
összehívását kezdeményezni, ha arról szerez tudomást, hogy
da./ az egyesület működése során olyan
jogszabálysértés vagy az egyesület érdekeit súlyosan sértő
esemény (mulasztás) történt, amelynek megszüntetése vagy
következményeinek elhárítása, illetve enyhítése az intézkedésre
jogosult szerv döntését teszi szükségessé,
db./ a vezető tisztségviselők
felelősségét megalapozó tény merült fel,
e./ az elnök, alelnök, és az elnökség
tagjainak figyelmét felhívhatja, hogy a jogszabályoknak és az
alapszabálynak megfelelően járjanak el. Ha a törvényes működés
helyreállítása érdekében szükséges intézkedéseket a jogosult nem
teszi meg, a Pénzügyi Ellenőrző Bizottság köteles haladéktalanul
értesíteni a törvényességi felügyeletet ellátó szervet.
f./ Az éves beszámoló alapján véleményt
nyilvánít a gazdálkodásról, az elnökség elé terjesztett más
beszámolókról és jelentésekről.
g./ A Pénzügyi Ellenőrző Bizottság
köteles évente legalább egy alkalommal a közgyűlésnek
beszámolni.
4./ A Pénzügyi Ellenőrző Bizottság
ügyrendjét maga állapítja meg.
5./ A Pénzügyi Ellenőrző Bizottság
tagjai: Sajó Attila, Török Erika, Nébliné Babik Katalin.
9.1. Az Egyesület képviselő szervei:
Az elnökség tagjai a közgyűlés által
megválasztott elnök és négy elnökségi tag. Az Egyesület
képviseletét az elnök látja el.
Az elnök és a négy elnökségi tag a tagok
közül alelnököt választ.
A közgyűlés elnökségi tagjait 5 évre
választja.
Két közgyűlés közötti időben az elnökség
dönt minden olyan kérdésben, amely nem tartozik kizárólag a
közgyűlés hatáskörébe. Döntéseiről, intézkedéseiről a következő
közgyűlésen az elnökség köteles beszámolni.
Az elnök jogosult az Egyesületet terhelő
kötelezettségek (szerződések) és illető jogok vállalásáról – a
közgyűlés, illetve tagok felé beszámolási és tájékoztatási
kötelezettség mellett – dönteni.
Az elnökség három tag jelenléte esetén
határozatképes. Az elnökség szükség szerint – de legalább évente
egyszer – tart ülést, melyet az elnök hív össze. Az elnökség
ülésére minden tagot a napirend közlésével kell meghívni úgy,
hogy a meghívók elküldése és az ülés napja között legalább 7 nap
időköznek kell lennie. Bármely az elnökség döntésében érdekelt
egyéb személyt, szervezetet az ülésre lehetőség szerint külön is
meg kell hívni.
Az elnökség ügyrendjét maga határozza
meg. Döntéseit egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással hozza.
9.2. Az elnök jogai és kötelezettségei:
-
a közgyűlést bármikor összehívhatja,
-
a tagság észrevételeit mindenkor figyelembe kell vennie,
a közgyűlés határozatainak megfelelően kell az intézkedéseket
megtennie,
-
akadályoztatása esetén az Egyesület képviseletével az
alelnököt, illetve bármelyik elnökségi tagot megbízhatja.
9.3. Az alelnök jogai és
kötelezettségei:
-
az elnök akadályoztatása esetén teljes hatáskörben
helyettesítheti az elnököt,
-
az elnök három hónapot meghaladó akadályoztatása esetén
azonban a teljes hatáskörű helyettesítéshez a közgyűlés
hozzájárulása is szükséges.
9.4. Az elnökségi tagok jogai és
kötelezettségei:
-
akadályoztatásuk esetén teljes hatáskörrel
helyettesíthetik az elnököt és alelnököt.
10.
Az elnökség minden lényeges döntését jegyzőkönyvben rögzíti. A
jegyzőkönyvet aláírja az elnökség jelenlévő minden tagja,
közgyűlés esetén további erre kijelölt két tag.
A közgyűlést levezető elnök a közgyűlés
által hozott határozatokat köteles haladéktalanul bejegyezni a
határozatok nyilvántartásába.
Az elnök köteles a közgyűlés által
hozott döntések nyilvántartását naprakészen vezetni.
11.
Az Egyesület működési rendjét a közgyűlés által jóváhagyott
Szervezeti és Működési Szabályzat tartalmazza.
Az elnökség jogosult akár a tagok közül,
akár kívülálló személyt gazdasági és pénztárosi teendők
ellátásával megbízni. Részükre díjazás állapítható meg.
Az Egyesület képviselete
12.
Az Egyesület képviseletére az elnök, az alelnök és az elnökségi
tagok jogosultak oly módon, hogy az Egyesületre kötelezettséget
jelentő jogviszonyt ötük közül bárki létesíthet. Az Egyesület
számlája felett az öt fős elnökség két tagja rendelkezhet
egyidejűleg, akik közül egyik az elnök vagy az alelnök kell
legyen.
A közgyűlés által 5 évre
megválasztott képviselők neve: Stumpf Gábor (elnök), Mátyás
Zoltán (alelnök) Bordás István, Kolostori Gábor, Pappné
Szalka Magdolna (elnökségi tagok).
Az Egyesület vagyona, gazdálkodása
13.
13.1. A tagok által befizetett tagdíjak, valamint minden, a
közös célt szolgáló befizetés az Egyesület vagyonát képezi. Az
Egyesület vagyona oszthatatlan. Az Egyesületi tagság bármilyen
módon történő megszűnése esetén a tagot az Egyesület vagyonából
semmilyen térítés nem illeti meg.
Az Egyesület a tagok által befizetett
tagdíjakból, a tagok önként vállalt egyéb juttatásaiból,
illetőleg a külső támogatók által juttatott összegekből
gazdálkodik. Az Egyesület gazdálkodása során nyereségre nem
törekszik.
A tagsági díjakat az Egyesület az
elfogadott éves költségvetés alapján használja fel.
13.2. Az Egyesület éves költségvetés
alapján gazdálkodik. Az Egyesület tartozásaiért az Egyesület
saját vagyonával felel. A tagok azonban csak esedékes
tagdíjbefizetésük mértékéig.
Az Egyesület megszűnése esetén
vagyonáról a közgyűlés rendelkezik. Ha a vagyon hovafordításáról
a közgyűlés nem rendelkezik, továbbá ha az egyesület
feloszlatással szűnik meg vagy a felügyelő szerv ennek
megszűnését állapítja meg, vagyona a hitelezők kielégítése után
állami tulajdonba kerül, és azt közérdekű célra kell fordítani.
13.3. Az Egyesület céljának
megvalósítása érdekében támogatókat keres, az elfogadott
támogatást a lehető leghatékonyabban és legrövidebb időn belül
az elérni kívánt cél támogatására, elősegítésére fordítja, az
esetleges maradvány összegeket hasonló célok támogatására
fordítja, rendezvényeket tart, melyek bevételeit a rendezvény
céljában meghatározott körben használja fel.
Vegyes rendelkezések
14.
Az Egyesület bírósági nyilvántartásba
vétellel jön lére.
15.
Az Egyesület politikai tevékenységet nem folytat, politikai
pártoktól független, azoktól támogatást nem fogad el, és
pártokat a maga részéről semmilyen formában nem támogat, továbbá
országgyűlési képviselőjelöltet nem állított és nem támogatott a
választásokon, és a továbbiakban sem fog.
16.
A jelen okiratban nem szabályozott kérdésekre egyrészt az
egyesületekről szóló 1989. évi II. tv. rendelkezései, másrészt a
később meghozandó közgyűlési határozatok az irányadók.
Ezt az alapszabályt az Egyesület 2004.
év március hó 3. napján összehívott közgyűlésen fogadta el. |